Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület

 

A Városvédő Egyesület eredményei

 

Az alább felsorolt eredményeinkről önálló albumot talál a fényképeink között!

 

A régi városcímer visszaállítása

 

1987. novemberében egyesületünk kezdeményezte a város régi címerének visszaállítását. Az 1693-as Lipót-féle, szabad királyi város címere 1989-ben lett újra Debrecen címere.

 

Hősök temetője: Örökmécses és emléktábla

 

Az egyesület felkérte a Képző- és Iparművészeti Közösséget a Debreceni Honvédtemető mauzóleumában elhelyezendő örökmécses terveinek és kivitelezésének művészi színvonalon történő elkészítésére, hogy fejezze ki a háborúkban elhunyt áldozatok örök emlékét. Az Örökmécsest 1987 decemberében készítette el Bíró Lajos tervei alapján Prim Zoltán ötvösművész.

 

Veres templom

 

1985-87: Az egyesület jelentős anyagi támogatásával a Veres templom Haranghy Jenő tervei alapján készült seccoinak megmentése és felújítása Szilágyi Elek festőművész vezetésével történt meg. 1988-ban az egyesület újabb jelentős összeggel támogatta a templom felújítását. 

 

Széchenyi emléktábla

 

A Podmaniczky-ház sarkán lévő emléktáblát az egyesület 1987-ben rendelte meg. 1989-ben került felavatásra a Széchenyi Kör és a Debreceni Városvédő -és Szépítő Egyesület által. Felirata: "Előttem semmi egyéb cél nincs, egyedül csak hazánk felvirágzása és előmenetele." (Gróf Széchenyi István 1791 - 1860) Alkotója: Nagy Lajos szobrászművész. 

 

Vörösmarty Mihály és Martonfalvi Tóth György emléktáblái

 

 A Csapó és a Vár utca sarkán e két tábla jelzi a helyet, ahol a Szózat költőjének, valamint a Református Kollégium professzorának házai álltak.

 

Fazekas Mihály emléktáblája

 

A Csokonai Kör 1898-ban emléktáblával jelölte meg Fazekas Mihály lakóházát. Egyesületünk restauráltatta a míves emléktáblát Hondromatidisz Rigasz szobrászművésszel, s 1996-ban emlékünnepség keretében újraavatta.

 

Győry István gyógyszerész mellszobra

 

A hányattatott sorsú Győry István gyógyszerész, vegyész professzor portrészobrát az egyesület saját költségén restauráltatta Győrfy Sándor szobrászművésszel. Ezután közmegegyezéssel került a Széchenyi utcai Kígyó Patikába.

 

A 3-as Honvéd Gyalogezred emléktáblájának újraavatása

 

A Debreceni 3-as Honvéd Gyalogezred hétezer hősi halottjának 1923-ban felavatott domborműves emléktábláját egyesületünk felújíttatta, és a Péterfia utcai Nagysándor József Laktanya falára 1998-ban a Város Napján visszahelyeztette.

Felirata:

"Földre tiportak bár ezeréves tölgye hazádnak,

Hősid hamvaiból újra kihajt gyökered.

Tetteik emlékén felsarjad a harci dicsőség

És te megállsz dacosan új ezer év viharán." 

 

Debrecen város zászlója

 

Egyesületünk javaslatára a város lobogója a heraldika szabályainak megfelelően az eredeti, kék - arany (sárga) - kék színekkel került a városi Közgyűlés által jóváhagyásra 2000. november 8-án. 

 

A Bocskai laktanya díszterme (Lovagterem)

 

A Városvédő Egyesület már 1990-ben értesült arról, hogy az egykori Mária Terézia ("Pavilon", később Bocskai) laktanyában a katonák és civilek szeme elől elrejtve nagy értékű művészi alkotás rejtőzik a barokk-klasszicista stílusú, festett mennyezetű "lovagteremben". Az egyesület akkori elnökének, Medveczky Gézának a vezetésével a Péchy Mihály Műszaki Szakközépiskola diákjai kutatták fel ezeket a had-, illetve művészettörténeti értékeket, és felhívták a figyelmet azok megmentésére.

A Bocskai laktanya hasznosítása

 

Az elhagyott és elhanyagolt volt Mária Terézia Laktanya (Pavilon laktanya) felújítás utáni hasznosítására az egyesület javaslatot tett, hogy a Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumként használja. Az épület felújításának, bővítésének terveit Gellér Ferenc építész, városvédő tagtársunk készítette.

 

A Csokonai Színház kőkerítése

 

Az egyesület a városi mikrofilmtárban talált anyagok alapján javasolta a Csokonai Színház díszítő elemeivel összhangban álló kőkerítés és térburkolatnak az elkészítését, Borsos József építész tervei szerint.

 

Nagysándor József emléktáblája

 

A Magyar Honvédség és a Városvédő és -szépítő Egyesület közös vállalkozásában Sebestyén János szobrászművész által Nagysándor József vértanú tábornokról, '48-as hősről készített emléktábla 2000. október 21-én katonai tiszteletadással lett felavatva.

 

Gróf Tisza István szobra

 

1926-ban készült Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész Gróf Tisza István szobra. Egyesületünk indítványára és támogatásával Debrecen város Önkormányzata restauráltatta Győrffy Lajos szobrászművész műtermében. Újbóli felállítására 2000. október 31-én, a néha miniszterelnök meggyilkolásának évfordulóján került sor.

 

A Magyar Fájdalom szobra

 

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület és a Borsos József Ifjú Városvédők Köre kezdeményezésére nagy összegű pályázati támogatással került ismét talapzatára a Magyar Fájdalom szobra 2000. június 4-én. Alkotója Lord Rothermere megbízásából Emile Guillaume francia szobrászművész volt 1933-ban. Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. 2000. június 3-a óta évről évre az Egyetem térről a Magyar Fájdalom szobráig haladó fáklyás felvonulással emlékezünk a tragédiára.

2000-ben és 2010-ben konferenciát szerveztünk történészek, írók, határon túli közéleti személyiségek részvételével "Trianon 80 éve - Magyarországnak helye van a nap alatt"; "Trianon és következményei", valamint "Trianon és az Európai Unió" címmel. 

 

Déri tér

 

Az egyesület harcolta ki, hogy Debrecen legszebb tere, a Déri tér (a csobogókkal és a Zenepavilonnal) az eredeti állapotok szerint kerüljön felújításra.

 

Gyermek rajzpályázat

 

Az egyesület többször rendezett gyermekrajz versenyeket, amelyeken a gyermeki látvány sokszínűsége és a témához kapcsolódó érzelmek jelentek meg a városról, a környezetünkről, és a Szent Koronáról.

"Az én városom az én váram"

"Az én iskolám az én váram"

"Csilingelő villamos"

"Szent Korona és Debrecen"

"Hazajő még az a fényes korona..."

 

A Zsuzsi vonat műemléki védettsége

 

A "Zsuzsi" erdei kisvasút műemléki védettsége érdekében 2003 elején kérvényt adtunk be, melynek eredményeként 2003. július 10-én ideiglenes védettséget kapott. Az ideiglenes védettséget a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal évről évre meghosszabbította a teljes műemléki védettség megítéléséig. Beadványunk nyomán a "Zsuzsi" kisvasút megkapta az országos műemléki védettséget.  www.zsuzsivasut.hu

 

Debreceni Értékmentő Alapítvány

 

Az egyesület kezdeményezője és alapítója volt a Debreceni Értékmentő Alapítványnak, ami a város természeti, épített és szellemi értékeinek védelme érdekében jött létre. Tiszteletbeli elnöke Csete György, Kossuth és Prima Primissima díjas építőművész.

 

Önkormányzati választásokon való részvétel

 

A 2006-os önkormányzati választáson Debrecen 22 választókörzetében indított képviselő jelölteket a Városvédő Egyesület a Lokálpatrióta Egyesülettel közösen, melynek eredményeképp a Városvédő Egyesület elnöke, Karácsonyi György képviselői mandátumhoz jutott.

 

"Nagyerdőért Összefogás"

 

2009-ben Karácsonyi György és a városvédők kezdeményezésére, 15 civil szervezet részvételével jött létre a "Nagyerdőért Összefogás". Nyomásgyakorlásának eredményeként jelentősen csökkent a Parkerdő területéből a fürdőhöz csatolandó - ez által bekerítendő - terület nagysága. Az Összefogás célja a Nagyerdő megmentése, meglévő (és elhanyagolt) létesítményeinek a felújítása, újrahasznosítása - újabb, nagyszabású, a természeti értékek pusztulásával járó beruházás nélkül.

 

"Debrecen Házai"

 

Harangi Attila tagtársunk (2019-től elnökségi tag) létrehozott egy online, interaktív gyűjteményt Debrecen megmaradt és már eltűnt cívis lakóházairól. Vallja, hogy "a múlt megismerésével és feltárásával párhuzamosan a legfontosabb feladat a házak megőrzésének, hasznosítási lehetőségeinek a kutatása."

A honlap elérhető itt: Debrecen Házai

 

 

Díjak, elismerések a városvédők javaslatára

 

Karácsonyi György városvédő-lokálpatrióta képviselőnk javaslatára az Önkormányzat 2007-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki Medveczky Gézát, egyesületünk korábbi elnökét, 2010-ben pedig a 40 éves LUX együttest. Puskás Pál Hajós Alfréd díjat, Csete György és Rácz Zoltán építészeink a város Borsos József Nívódíját nyerték el.

 

Podmaniczky díjasok

 

A Város és Faluvédők Szövetsége 1982-óta minden évben átadja a Podmaniczky díjakat. A díjakat az Országos Találkozók alkalmával adják át mindazon magánszemélyeknek és közösségeknek, akik foglalkozásuktól, munkahelyi kötelezettségüktől függetlenül, vagy azt jelentősen túlteljesítve a legtöbbet tették épített és természeti környezetünk, kulturális örökségünk értékeinek védelméért. 

 

1996: Medveczky Géza (1925) neve több évtizede elválaszthatatlan a Debreceni Városszépítő Egyesülettől (később Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület), melynek alapító tagja, titkára, megbízott elnöke, majd elnöke volt. Az 1983 óta működő egyesület megalapításában, később az összeomlástól való megmentésében, továbbá a város értékeinek megőrzésében, újak létrehozásában, valamint a lakosság – különösképpen a fiatalok – ezen értékekhez való kötődésének erősítésében és a civil szerveződések 1980-90-es évekbeli megújításában kiemelkedő a szerepe. Az egyesület élén kifejtett tevékenységének eredményei többek között: a Kossuth utcai református templom felújításának kezdeményezése; a Magyar Fájdalom és a Tisza István szobor felkutatása, felállítása, illetve több más szobor és emléktábla elhelyezése, felújíttatása; az eredeti szabad királyi városi címer és az eredeti városzászló visszaállítására irányuló javaslat; a Borsos József Ifjú Városvédők Körének megalakulása és a Podmaniczky-ház tetőszerkezetének – útmutatása alapján – eredeti formában történt helyreállítása. Mindmáig munkálkodik a Kölcsey-emlékhely kialakításának megvalósulásán.
A szövetség a díjjal a város értékeinek megőrzésében és újak létrehozásában kifejtett példaértékű munkásságát, valamint közéleti tevékenységét kívánja megköszönni és elismerni.

 

2003: Kőszeghy Attila 

 

2008.: Gellér Ferenc, okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egy tervező cég ügyvezetője, számos díj kitüntetettje, debreceni és környékbeli műemlékek szakavatott helyreállítója, felújítója. Építészként és a Debreceni Városvédő Egyesület elnökségi tagjaként tevékeny részese Debrecen építészeti közéletének, oktat, szakcikkeket ír, különböző bizottságok munkájában vesz részt. Tagja az ICOMOS-nak és a megyei Műemléki Albizottságnak.

A Péterfia és Egymalom utca több épületének, így Debrecen történeti városmagjának megóvásáért, műemlékké nyilvánításának kezdeményezéséért kapta a díjat. Gellér Ferenc tollából jelent meg a Debrecen műemléki katasztere 1987. című kiadvány. A mű 162 épület és emlékmű részletes feldolgozását tartalmazza és a helyi építészeti örökség alapműveként szolgál. Építésztervezői munkássága szerteágazó, szinte minden épületfajtát tervez, az ipari-, lakó- és közösségi épületeken keresztül a műemléki és felújítási, helyreállítási feladatokig. A városfejlesztés területén lényeges szempontnak tartja mindazon tényezőket, amelyek az élhető-szerethető környezet kialakításához szükségesek. Új épületeit a környezet értékeinek figyelembe vételével tervezi.

 

2011.: Rácz Zoltán, okleveles építészmérnök

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület tagja, aki építész tervezőként, helytörténeti, műemlékvédelmi szakíróként, kiállítások szervezőjeként régóta elismert alakja a város és az ország örökségvédelmi életének. Több város tervtanácsában, valamint Debrecen műemlékvédelmi albizottságában munkálkodva szakértelmét, tekintélyét az értékmegőrzés és -teremtés szolgálatába állította. Építészeti tanulmányok írásán kívül előadóként részt vállalt a felsőfokú oktatásban is. Könyvsorozatot indított a bihari falvak bemutatására Örökségünk címmel, mely többoldalú képet igyekszik adni a kistelepülések történeti, néprajzi hagyományairól, természeti és építészeti értékeiről. Tevékenységével kiérdemelte többek között a Műemlékvédelemért Emlékplakettet, a KÓS KÁROLY díjat és Debrecen város Borsos József Nívódíját.

 

2012.: Papp József, helytörténeti kutató

Az általa végzett helytörténeti kutatások, azok eredményeinek szélesebb körű megismertetése a helyi kulturális örökség megvédéséhez, megtartásához már eddig is nagymértékben hozzájárult. Ezek alapján készítette el a város belterületi városrészeinek névrendszerét, amely aztán az önkormányzati határozat alapját képezte. Kezdeményezésére és közreműködésével sikerült létrehozni a város első teljes körű, hivatalos utcanév jegyzékét.

 

2013: Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület

Közösségi díjazott kategóriában 2013-ban, fennállásának 30-ik évfordulója alkalmából egyesületünk részesült a Podmaniczky díjban.

 

2015: Pataky Emőke, építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodájának népi műemléki felügyelője.
1995-től, a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának meghívott előadója, ahol tanít tervezést, építészettörténetet, építészeti esztétikát, népi építészetet, műemlékvédelmet és a történelmi enteriőröket. 1988-1998-ig főiskolai diákokkal Hajdú-Bihar megye 15 falujában kutatást és felméréseket végezett, dokumentációt készített -munkatársakkal, megyei támogatással.
Pataky Emőke 1985 óta fényképez műemléket, építészetet hazájában és külföldön. Majd félszáz fotókiállításon mutatta be az alföldi (szűkebben Hajdú-Bihar megye) paraszti építészetét, egyszerűségében is méltóságos szépségét "Tiszta szemmel, tiszta szívvel" címmel. 2014-ben jelent meg összefoglaló jellegű munkája a „Világszép Örökségünk” című DVD-je.

 

2015: Hortobágy Malom Kft.
Debrecenben, a Hortobágy utca és a Böszörményi utca sarkán áll Közép-Európa legnagyobb szélmalma. A Hortobágy Malmot 1864-től, a megépülésétől szél forgatta, ám kibővítették és 1898-ban gőzmalommá alakították át. A város valamennyi szélmalma közül ez maradt fenn a legjobb állapotban. Az épület ma ipartörténeti műemlék.
A tulajdonosok célja, hogy a Hortobágy Malom a múlt századot megidézve, mégis a jelen kor színvonalának maximálisan megfelelve egy olyan szálloda legyen, ahová szívesen tér be az átutazóban lévő üzletember, a hosszú hétvégére érkező magyar család és a régiót megismerni vágyó külföldi turista is. A malom épületének felújítása – a jelentős rendeltetésbeli változás ellenére – szép példája egy műemlék teljes pusztulásának elkerülésére a jelenlegi forráshiányos helyzetben. Dicséretes a tulajdonosok igyekezete az épület eredeti formájának megtartásában, a régi megjelenés és az új rendeltetés összehangolásában.

 

2016: Karácsonyi György

1994. óta tagja a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesületnek. Kezdetektől elnökségi tag, 10 éve az egyesület elnöke. Kiemelt figyelmet fordít a műemlékek, a helyi védettségű épületek állapotának figyelésére, azok megjelölésére, azokról szóló tájékoztató ismeretek, rendezvények lehetőségére. Aktív szerepet vállal a Város- és Faluvédők Szövetségének választmányi munkájában.

 

2016: Molnár József tüzikovács népi iparművész

A Népművészet mestere, a Magyarországi Kovácsmíves Céh Atyamestere a mesterség magas szintű művelése mellett tanítja a  debreceni Művészeti és Kézműves Szakiskola tanulóit. A műemlék épületek felújításai során nem egy lehetetlennek tűnő feladatot oldott már meg, munkájában nem csak a mesterségbeli tudás, hanem a nemes ügyért való lelkesedés is sarkallja maradandót alkotni.

 

2017: Kovács Imréné, a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesület alelnöke

Kezdettől fogva az országos találkozók tevékeny, véleményt formáló résztvevője, így sokan ismerhetik. 1994. óta elnökségi tagként, majd elnökként vállalt szerepet az egyesület egy nehéz korszakának lezárásában. Óriási részt vállal az egyesület feladataiból, rendkívül jó szervezői és vezetési képességével magával tudja ragadni a tagokat is.
2005-től kezdődően férjével együtt megteremtették az egyesület szakmai útjainak, kirándulásainak szervezeti kereteit és azóta rendszeresen évente 5-6 egynapos kirándulást és egy 3-4 napos körutat szerveznek szigorúan önköltséges alapon. Ezek előkészítéseként részletes leírásokat tartalmazó kis füzetecskéket készít, utólag pedig nagy sikerű nyilvános előadásokat is tart a látottakról.

 

2018: Horváth Péter: helytörténeti kutató (Debrecen)

Az óvárosi - egykori mézeskalácsos - házban született, neves szülei és nagyszülei révén korán megismerkedett Debrecen és környékének szellemi és épített kultúrájával. Tanuló évei óta kutat, bontásra váró épületekből jellegzetes értékeket ment ki és ír városának múltjáról, a cívisnek nevezett életmódról és szemléletről, valamint az ehhez alkalmazkodó épületekről. (Egy Debreceni cívisház építéstörténete) A térség szellemi kulturális örökségével is foglalkozó Néprajz-Néptánc-Regionalitás című PhD dolgozatát a napokban védte meg. Mindezek munkaköri kötelezettségén túli tevékenység eredményei. Nagy terve egy olyan könyvet alkotni, amely feltárja, hogy milyen is lehetett Európa legnagyobb „faluja” - ahogy azt Robert Townson XVIII századi angol utazó írta.

 

2019: Reiner Ferencné Marika:

Javasolja a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, Karácsonyi György elnök. 2002. óta került kapcsolatba az egyesülettel, azóta rengeteget segített rendezvények előkészítésében, helytörténeti kutatásokat végzett, levéltárban anyagokat bányászott elő az egyesület különböző ügyeinek intézése során, előadásokat tartott. Idegenvezetőként rendszeresen dolgozott nekünk, de díjat sohasem fogadott el. Sőt, saját pénzéből áldozott a szükséges eszközök előteremtésére, fénymásolásokra stb., még a bérelt “raktárépületünk” tetőfelújításának költségét is felajánlotta. Hihetetlenül tevékeny, ötletgazdag, és ami ritka, ötleteit maga is akarja megvalósítani, végigvinni. Több éve elnökségünk tevékeny, hűségesen járó, nélkülözhetetlen tagja. Kezdeményezésére és közreműködésével lett felújítva legutóbb a köztéri „Füvészkönyv” szobor.

 

2019: Balogh László: helytörténeti kutató (Debrecen)

Javasolja a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, Karácsonyi György elnök. Balogh László hosszú idők óta kutatja, dokumentálja a közlekedési emlékeket. Közlekedési témában cikkeket, több könyvet írt, melyekből megismerhetjük ezeket a – sajnos egyre ritkábban megmaradó – tervezett, műszaki értékeket. Tevékenysége folytán figyelt fel arra, hogy a Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. telepén régi, EGYEDI járművek vannak, melyek jobb sorsra érdemesek. Alapos felmérés és dokumentálás után kezdeményezte ezeknek az 1920-as évektől gyártott járműveknek a védettség alá helyezést, felújítását, nosztalgia járatokban történő újrahasznosítását. Balogh László feldolgozta Debrecen régi és jelenlegi utcaneveit, 2007-ben munkája felhasználásával készült el később a város hivatalos utcanév katasztere. Ismeretterjesztő előadásain helytörténeti érdekességekről számol be, amelyeket tudományos alapossággal kutat és ír le. Külön érdemes megjegyezni, hogy fiát is „megfertőzte” ezzel a kutatási, értékmentési szenvedéllyel, aki történész hallgatóként már önálló munkákat végez ezen a területen.