Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület

 

De mi volt az ispotály?

A szó a latin hospitale szóból ered, jelentése vendégszoba, (kolostorokban) betegszoba, kórház, menedékhely. Az első ispotály a Csapó utca–Dósa nádor tér sarkán volt (Belső Ispotály). 1529-ben Boncz László alapította, 1553-ban, halála után a városra szállt. Ezt a város 1705-ben megszüntette, a szegényeket áttelepítette a Külső Ispotályba, mely már 1553-tól működött a mai Ispotály utcán. Ez a református egyházhoz tartozott. Az egyház bővítette épületeit, iskolát, 1844-ben óvodát is létre hozott, az ottani árva gyerekek számára. Az itteni iskolában tanult Tóth Árpád, Könyves Tóth Mihály lelkész és az ő fia, Könyves Tóth Kálmán költő. Az ispotályhoz tartozott a Pallagi út elején lévő épület, az „Anyaház” Ebben laktak azok a diakonissza nővérek, akik a az Orvosi Egyetem klinikáin gyógyított betegeket ápolták, ők voltak az „ápoló nővérek”.

 

Újjáépítették

Ezt az épületet 1951-ben államosították. Később a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem Diákotthona volt. 1989 után visszakapta az egyház. A református egyház eladta a TEVA Gyógyszergyárnak. A gyógyszergyár lebontotta, és helyette a saját profiljának megfelelő, új épületet épített.
Az Ispotály templom 1704-ben épült. 1811-ben leégett a templom tornya és a parókia, a két harangja összeolvadt. A város újjáépíttette, és két harangot csináltatott. 1844-ben Dohányosi József asztalos mester új szószéket és padokat készített. A régieket a nyíracsádi templomnak adományozták. Sajnos 1898-ban ismét leégett a templom. 1901-ben újraépítették 30 méter magas toronnyal, 15–22 méter belső térrel, pilléreken nyugvó, boltozatos mennyezettel, 500 ülőhellyel. A templom az 1944. júniusi bombázás következtében megsemmisült. Az ispotály megmaradt épületét 1972-ben államosították. A templom nélkül maradt gyülekezet a Kistemplomban folytatta további hitéletét.

 

Állítólag próba volt

1944. június 2-án az amerikai és angol szövetséges gépek szőnyegbombázást zúdítottak Debrecenre. Az amerikaiak „Háborús Színháznak” nevezték el a légitámadást. Dr. Ormay József hadtörténész szerint, a Japán ellen tervezett bombázások főpróbája volt ez. Ezzel akarták bizonyítani a módszer eredményességét, és technikai fölényüket. Az amerikaiak vesztesége csupán egy "Liberator" típusú bombázó volt, amely Pallag felett lezuhant. Ezt a bombázást még további 5 követte. Emberáldozat több mint 500, de egyes vélemények szerint 1000-nél is több lehetett. Fő célpont a Nagyállomás és környéke volt, de a város más pontjait is érintette. 130, B–17-es bombázógép kb. 1000 bombát szórt a városra, szörnyű pusztítást okozva. 2 óra hosszig tartott a bombázás pokla. A Debreceni Ispotály, és az Ispotály templom közvetlen a Nagyállomás közelében volt. Elpusztult a templom, és az épületek nagy része. Sérült, de még használható volt az elhagyott aggok, és szegények menedékhelye, mely 1951-ig működött.

 

HBN - Reiner Ferencné       2014. 11. 07.