Karácsonyi György városvédő-lokálpatrióta képviselőnk javaslatára az Önkormányzat 2007-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki Medveczky Gézát, egyesületünk korábbi elnökét, 2010-ben pedig a 40 éves LUX együttest. Puskás Pál Hajós Alfréd díjat, Csete György és Rácz Zoltán építészeink a város Borsos József Nívódíját nyerték el.

Podmaniczky díjasok

A Város és Faluvédők Szövetsége 1982-óta minden évben átadja a Podmaniczky díjakat. A díjakat az Országos Találkozók alkalmával adják át mindazon magánszemélyeknek és közösségeknek, akik foglalkozásuktól, munkahelyi kötelezettségüktől függetlenül, vagy azt jelentősen túlteljesítve a legtöbbet tették épített és természeti környezetünk, kulturális örökségünk értékeinek védelméért. A Podmaniczky-díjban részesült debreceni városvédők:

1996: Medveczky Géza (1925)

Neve több évtizede elválaszthatatlan a Debreceni Városszépítő Egyesülettől (később Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület), melynek alapító tagja, titkára, megbízott elnöke, majd elnöke volt. Az 1983 óta működő egyesület megalapításában, később az összeomlástól való megmentésében, továbbá a város értékeinek megőrzésében, újak létrehozásában, valamint a lakosság – különösképpen a fiatalok – ezen értékekhez való kötődésének erősítésében és a civil szerveződések 1980-90-es évekbeli megújításában kiemelkedő a szerepe. Az egyesület élén kifejtett tevékenységének eredményei többek között: a Kossuth utcai református templom felújításának kezdeményezése; a Magyar Fájdalom és a Tisza István szobor felkutatása, felállítása, illetve több más szobor és emléktábla elhelyezése, felújíttatása; az eredeti szabad királyi városi címer és az eredeti városzászló visszaállítására irányuló javaslat; a Borsos József Ifjú Városvédők Körének megalakulása és a Podmaniczky-ház tetőszerkezetének – útmutatása alapján – eredeti formában történt helyreállítása. Mindmáig munkálkodik a Kölcsey-emlékhely kialakításának megvalósulásán.

A szövetség a díjjal a város értékeinek megőrzésében és újak létrehozásában kifejtett példaértékű munkásságát, valamint közéleti tevékenységét kívánja megköszönni és elismerni.

2003: Kőszeghy Attila

2008.: Gellér Ferenc, okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egy tervező cég ügyvezetője, számos díj kitüntetettje, debreceni és környékbeli műemlékek szakavatott helyreállítója, felújítója. Építészként és a Debreceni Városvédő Egyesület elnökségi tagjaként tevékeny részese Debrecen építészeti közéletének, oktat, szakcikkeket ír, különböző bizottságok munkájában vesz részt. Tagja az ICOMOS-nak és a megyei Műemléki Albizottságnak.

A Péterfia és Egymalom utca több épületének, így Debrecen történeti városmagjának megóvásáért, műemlékké nyilvánításának kezdeményezéséért kapta a díjat. Gellér Ferenc tollából jelent meg a Debrecen műemléki katasztere 1987. című kiadvány. A mű 162 épület és emlékmű részletes feldolgozását tartalmazza és a helyi építészeti örökség alapműveként szolgál. Építésztervezői munkássága szerteágazó, szinte minden épületfajtát tervez, az ipari-, lakó- és közösségi épületeken keresztül a műemléki és felújítási, helyreállítási feladatokig. A városfejlesztés területén lényeges szempontnak tartja mindazon tényezőket, amelyek az élhető-szerethető környezet kialakításához szükségesek. Új épületeit a környezet értékeinek figyelembe vételével tervezi.

2011.: Rácz Zoltán, okleveles építészmérnök

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület tagja, aki építész tervezőként, helytörténeti, műemlékvédelmi szakíróként, kiállítások szervezőjeként régóta elismert alakja a város és az ország örökségvédelmi életének. Több város tervtanácsában, valamint Debrecen műemlékvédelmi albizottságában munkálkodva szakértelmét, tekintélyét az értékmegőrzés és -teremtés szolgálatába állította. Építészeti tanulmányok írásán kívül előadóként részt vállalt a felsőfokú oktatásban is. Könyvsorozatot indított a bihari falvak bemutatására Örökségünk címmel, mely többoldalú képet igyekszik adni a kistelepülések történeti, néprajzi hagyományairól, természeti és építészeti értékeiről. Tevékenységével kiérdemelte többek között a Műemlékvédelemért Emlékplakettet, a KÓS KÁROLY díjat és Debrecen város Borsos József Nívódíját.

2012.: Papp József, helytörténeti kutató

Az általa végzett helytörténeti kutatások, azok eredményeinek szélesebb körű megismertetése a helyi kulturális örökség megvédéséhez, megtartásához már eddig is nagymértékben hozzájárult. Ezek alapján készítette el a város belterületi városrészeinek névrendszerét, amely aztán az önkormányzati határozat alapját képezte. Kezdeményezésére és közreműködésével sikerült létrehozni a város első teljes körű, hivatalos utcanév jegyzékét.

2013: Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület

Közösségi díjazott kategóriában 2013-ban, fennállásának 30-ik évfordulója alkalmából egyesületünk részesült a Podmaniczky díjban.

2015: Pataky Emőke, építészmérnök,

műemlékvédelmi szakmérnök a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodájának népi műemléki felügyelője.

1995-től, a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának meghívott előadója, ahol tanít tervezést, építészettörténetet, építészeti esztétikát, népi építészetet, műemlékvédelmet és a történelmi enteriőröket. 1988-1998-ig főiskolai diákokkal Hajdú-Bihar megye 15 falujában kutatást és felméréseket végezett, dokumentációt készített -munkatársakkal, megyei támogatással.

Pataky Emőke 1985 óta fényképez műemléket, építészetet hazájában és külföldön. Majd félszáz fotókiállításon mutatta be az alföldi (szűkebben Hajdú-Bihar megye) paraszti építészetét, egyszerűségében is méltóságos szépségét "Tiszta szemmel, tiszta szívvel" címmel. 2014-ben jelent meg összefoglaló jellegű munkája a „Világszép Örökségünk” című DVD-je.

2015: Hortobágy Malom Kft.

Debrecenben, a Hortobágy utca és a Böszörményi utca sarkán áll Közép-Európa legnagyobb szélmalma. A Hortobágy Malmot 1864-től, a megépülésétől szél forgatta, ám kibővítették és 1898-ban gőzmalommá alakították át. A város valamennyi szélmalma közül ez maradt fenn a legjobb állapotban. Az épület ma ipartörténeti műemlék.

A tulajdonosok célja, hogy a Hortobágy Malom a múlt századot megidézve, mégis a jelen kor színvonalának maximálisan megfelelve egy olyan szálloda legyen, ahová szívesen tér be az átutazóban lévő üzletember, a hosszú hétvégére érkező magyar család és a régiót megismerni vágyó külföldi turista is. A malom épületének felújítása – a jelentős rendeltetésbeli változás ellenére – szép példája egy műemlék teljes pusztulásának elkerülésére a jelenlegi forráshiányos helyzetben. Dicséretes a tulajdonosok igyekezete az épület eredeti formájának megtartásában, a régi megjelenés és az új rendeltetés összehangolásában.

2016: Karácsonyi György

1994. óta tagja a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesületnek. Kezdetektől elnökségi tag, 10 éve az egyesület elnöke. Kiemelt figyelmet fordít a műemlékek, a helyi védettségű épületek állapotának figyelésére, azok megjelölésére, azokról szóló tájékoztató ismeretek, rendezvények lehetőségére. Aktív szerepet vállal a Város- és Faluvédők Szövetségének választmányi munkájában.

2016: Molnár József tüzikovács népi iparművész

A Népművészet mestere, a Magyarországi Kovácsmíves Céh Atyamestere a mesterség magas szintű művelése mellett tanítja a debreceni Művészeti és Kézműves Szakiskola tanulóit. A műemlék épületek felújításai során nem egy lehetetlennek tűnő feladatot oldott már meg, munkájában nem csak a mesterségbeli tudás, hanem a nemes ügyért való lelkesedés is sarkallja maradandót alkotni.

2017: Kovács Imréné, a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesület (akkoi) alelnöke

Kezdettől fogva az országos találkozók tevékeny, véleményt formáló résztvevője, így sokan ismerhetik. 1994. óta elnökségi tagként, majd elnökként vállalt szerepet az egyesület egy nehéz korszakának lezárásában. Óriási részt vállal az egyesület feladataiból, rendkívül jó szervezői és vezetési képességével magával tudja ragadni a tagokat is. 2005-től kezdődően férjével együtt megteremtették az egyesület szakmai útjainak, kirándulásainak szervezeti kereteit és azóta rendszeresen évente 5-6 egynapos kirándulást és egy 3-4 napos körutat szerveznek szigorúan önköltséges alapon. Ezek előkészítéseként részletes leírásokat tartalmazó kis füzetecskéket készít, utólag pedig nagy sikerű nyilvános előadásokat is tart a látottakról.

2018: Horváth Péter: helytörténeti kutató (Debrecen)

Az óvárosi - egykori mézeskalácsos - házban született, neves szülei és nagyszülei révén korán megismerkedett Debrecen és környékének szellemi és épített kultúrájával. Tanuló évei óta kutat, bontásra váró épületekből jellegzetes értékeket ment ki és ír városának múltjáról, a cívisnek nevezett életmódról és szemléletről, valamint az ehhez alkalmazkodó épületekről. (Egy Debreceni cívisház építéstörténete) A térség szellemi kulturális örökségével is foglalkozó Néprajz-Néptánc-Regionalitás című PhD dolgozatát a napokban védte meg. Mindezek munkaköri kötelezettségén túli tevékenység eredményei. Nagy terve egy olyan könyvet alkotni, amely feltárja, hogy milyen is lehetett Európa legnagyobb „faluja” - ahogy azt Robert Townson XVIII századi angol utazó írta.

2019: Reiner Ferencné Marika:

Javasolja a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, Karácsonyi György elnök. 2002. óta került kapcsolatba az egyesülettel, azóta rengeteget segített rendezvények előkészítésében, helytörténeti kutatásokat végzett, levéltárban anyagokat bányászott elő az egyesület különböző ügyeinek intézése során, előadásokat tartott. Idegenvezetőként rendszeresen dolgozott nekünk, de díjat sohasem fogadott el. Sőt, saját pénzéből áldozott a szükséges eszközök előteremtésére, fénymásolásokra stb., még a bérelt “raktárépületünk” tetőfelújításának költségét is felajánlotta. Hihetetlenül tevékeny, ötletgazdag, és ami ritka, ötleteit maga is akarja megvalósítani, végigvinni. Több éve elnökségünk tevékeny, hűségesen járó, nélkülözhetetlen tagja. Kezdeményezésére és közreműködésével lett felújítva legutóbb a köztéri „Füvészkönyv” szobor.

2019: Balogh László helytörténeti kutató (Debrecen)

Javasolja a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, Karácsonyi György elnök. Balogh László hosszú idők óta kutatja, dokumentálja a közlekedési emlékeket. Közlekedési témában cikkeket, több könyvet írt, melyekből megismerhetjük ezeket a – sajnos egyre ritkábban megmaradó – tervezett, műszaki értékeket. Tevékenysége folytán figyelt fel arra, hogy a Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. telepén régi, EGYEDI járművek vannak, melyek jobb sorsra érdemesek. Alapos felmérés és dokumentálás után kezdeményezte ezeknek az 1920-as évektől gyártott járműveknek a védettség alá helyezést, felújítását, nosztalgia járatokban történő újrahasznosítását. Balogh László feldolgozta Debrecen régi és jelenlegi utcaneveit, 2007-ben munkája felhasználásával készült el később a város hivatalos utcanév katasztere. Ismeretterjesztő előadásain helytörténeti érdekességekről számol be, amelyeket tudományos alapossággal kutat és ír le. Külön érdemes megjegyezni, hogy fiát is „megfertőzte” ezzel a kutatási, értékmentési szenvedéllyel, aki történész hallgatóként már önálló munkákat végez ezen a területen.

2020: Dr Nagy Attila - orvos, közíró

1997 óta tagja a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesületnek, s oroszlánrészt vállalt a város és faluvédők 2019-ben, Debrecenben megrendezett Országos Találkozója előkészítésében is. Tősgyökeres debreceniként és orvosként éles szemű közíró, helytörténeti kutató, aki város- és művelődéstörténeti, történelmi kiadványok, régi és új képeslapok, naptárak írója és kiadója. Több mint 20 éve figyeli kritikus szemmel az ország s Debrecen fejlesztését. Műveivel országos ismertségre tett szert.

2022: Nyul Imre (Debrecen, 1952) – magyar pedagógus, helytörténet-kutató

1971-ben a debreceni Dienes László Szakközépiskola és Gimnáziumban érettségizett. Öt évig aktívan atletizált. 1973 és 1993 között műszerészként, csoportvezetőként, elektromos fejlesztőként, számítógépes szervezőként, 1993-tól 2015-ig a Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskolában dolgozott szakoktatóként, műszaki tanárként, majd informatika tanárként. Az iskola több mint 100 éves történetének feldolgozásában aktívan részt vett. 2010-ben családtörténeti könyvet szerkesztett, majd helytörténeti kutatás során a lakóhelyének, illetve az iskola jelenlegi területének történetét kutatta. 2015 márciusában nyugdíjba vonult. Ekkortól jutott több ideje a helytörténeti kutatásra.

Elsősorban Debrecen kertségeit kutatja. Eddig 7 könyve jelent meg.

• A debreceni templomépítő A Jost család és Debrecen (2017, Debrecen)

• A debreceni Újkert (2018, Debrecen)

• A debreceni Sestakert (2018, Debrecen)

• A debreceni Sétakert (2019, Debrecen)

• A debreceni Vénkert (2020, Debrecen)

• Aczél Géza, a nagyváros megálmodója. Stahl család és Debrecen (2020, Debrecen)

• A debreceni Libakert (2021, Debrecen)

• A debreceni Tócóskert (2021, Debrecen)

2015 óta tagja a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesületnek.

A kutatott témákban több előadást is tartott, illetve folyamatosan tart kiállítást is rendezett, valamint több kertségi helytörténeti sétákat is vezetett, illetve folyamatosan vezet.

Díjai, elismerései

• 2016. január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából az Újkert helytörténeti kutatásához a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjába részesítette

• 2018-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának alkotói ösztöndíját.

• Munkásságát a Debreceni Értéktár Bizottság a 135/2020. (09.29.) sz. határozatával befogadta, mint kulturális örökség.

2023: Harangi Attila – Építészmérnök

Debrecenben született 1992-ben. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén 2019-ben készítette el és védte meg tervező építészmérnöki mesterszakon diplomamunkáját Debrecen cívis lakóházainak megőrzéséről. 2018-ban elkészítette a debreceni történeti belváros megmaradt földszintes cívis lakóházainak kataszterét és azóta is kutatja, dokumentálja azokat.

2019. november 5-én indította el a Debreceni házai (ww.debrecenhazai.hu) online építészeti katasztert a közösségi média felületekkel együtt. 2020. januárjában a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma alkotó ösztöndíjjal támogatta munkáját. 2020. szeptemberétől három éven át a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának részeseként a Monarchia-korabeli alföldi polgárházakat kutatja. Debrecen mellett Kecskeméten és Mezőkövesden is végez kutatómunkát. 2019 óta kapcsolódott a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület munkájához – diplomatervével, melyben a megmaradt cívisházak összegyűjtésével és egy lehetséges cívisnegyed rehabilitációjával is foglalkozott. 2021-ben Az elkészült képes és adatolt gyűjteményből kiemelve 250 cívisházat az egyesület szakmai alelnökei ajánlásával a Műemléki Világnap alkalmával az egyesület átadta a városvezetésnek a Helyi védelem kibővítésére.

Debreceni cívisházak és lakóik nyomában címmel Harangi Attila és Löki Viktor társszerzővel közösen könyvet adtak ki 21 ház bemutatásával, 360 képpel és dokumentumokkal, ábrákkal. A szerzők célja, hogy feltárják, mit jelent a múlt, a házak és a cívisek története a jelenben, ami a jövőjük kialakításához, a megőrzésükhöz is hozzájárulhat. „A fiatal kutató-szerző nemcsak házakat kutat, térképez fel és mér fel az építészet tudományos eszközeivel, hanem a bennük élő emberekre is figyel, hogy a debreceni életek megőríződjenek a jövő számára, s ezáltal a város múltja, jelene és jövője gazdagabb legyen.” - dr.Puskás István Debrecen város kultúráért felelős alpolgármestere 2021-ben a könyv anagának kivonatából a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara Debreceni cívis házak egykor és most címmel kiállítást rendezett.

„Építészet, szociológia, történelem. Az itt látható emlékezések, élettörténetek bizonyítják azt, hogy ezek az archaikus épületek mennyire képesek idomulni a mindenkori funkcionális elvárásokhoz, mennyire befogadók és némán mi mindent kibírnak. Ki kell emelni azt a kutatómunkát, mely komoly forrásanyagra támaszkodva, rendkívül részletesen avat be az épületek létrejöttének folyamatába, az egykori építtetők és ott lakók élettörténetébe.” - China Tibor a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara elnöke

A kiállítás vándorkiállítás lett. Több városban is be lett mutatva. 2021. októberben Debrecenben a XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencián, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán, 2021. novemberben Budapesten, a FUGA Budapesti Építészeti Központban, valamint Nagyváradon. Harangi Attila részt vett a Déri Múzeum HOLNEM VÁROS archív várostörténeti fotóanyag kiállításának összeállításában. Pataky Emőke építész, műemlékvédelmi szakmérnök archív 1982. Debrecen épített öröksége fotóanyagának – a Méliusz könyvtárnak átadott – rendszerezésében és dokumentálásában.

Érdemi részt vállalt a Debreceni Városvédő Egyesület szakmai elnökségének közös munkájaként 50 kiemelt jelentőségű cívisház összeállításában és helyi védelemre való javaslatában. Rendszeresen tart előadásokat és városi építészeti sétákat, melyek a város cívis és polgári házait, azok építészeti értékeit mutatja meg. 2020 óta a VISITDEBRECEN-ben Löki Viktorral cívis házakról képsorozatot mutatnak be.

Debrecen Házai címmel az online saját szerkesztésű oldalt vezet.

„Nemcsak építészetileg lehetne megőrizni itt a megmaradt épületeket, a cívis kultúrát is be lehetne mutatni élő múzeumként, turisztikai célpontként, a város egy rejtett rétegének a bemutatásával.” (Harangi Attila tervező építészmérnök, a Debrecen házai - www.debrecenhazai.hu online építészeti kataszter alapítója és szerkesztője, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnökségi tagja)

Rövidfilm sorozatot készít Debrecen nevezetes lakóházairól és lakóiról. Az első bemutatója 2022-ben volt az Apolló moziban.

2023. március 9. Debrecenben az épített örökség a kulturális örökségnek a mindennapok számára a legkézzelfoghatóbb emlékanyaga. Megóvása, megőrzése érdekében a Cívis Ház Zrt. a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesülettel együttműködve Cívisházak rejtett kincsei címmel innovatív projektet indított útjára Harangi Attila közreműködésével. A meglévő cívis házak fényképgyűjteménye alapján Kirakatkiállítás készült. A Debrecen-podcastban beszélgetést vezet neves építészekkel, a városban élő neves emberekkel, hogy jobban megismerjük a várost, a benne élő érdekes embereket.

2024: Gajdos Csaba magasépítő mérnök, okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, mérnöktanár, építész munkaközösségvezető.

Nyíregyházán született 1971-ben és itt nőtt fel építész családban. Debrecenben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán végzett 1993-ban. A Műegyetemen 1996-ban műemlékvédelmi szakmérnöki, 2003-ban tervező építészmérnöki, majd 2015-ben mérnöktanári diplomát szerzett. 1994 és 2015 között a Hajdúterv Kft-nél dolgozott tervező építészként. 2010 óta a Debrecen Egyetem oktatója, illetve 2011 óta a Péchy Mihály Építőipari Technikum mérnöktanára. Tanított tantárgyak: Építészettörténeti ismeretek - népi építészet

Építészeti ismeretek – műemlékvédelem. Rendszeresen bevonja a középiskolás és egyetemi hallgatókat a műemlékvédelmi munkába.

Debrecenben és az országban számos épület és műemlék értékleltárát készítette el, illetve felújítások tervezési munkáját is végzi. Kiemelt műemléki szakértői munkája a Debreceni Zenede és a Csokonai Nemzeti Színház felújítása. Debrecenben a Péterfia utca történelmi házai helyi védelmének kutatásában és érték vizsgálatában, valamint a Csapó u.27. 300 éves lakóház összes értékének feltárásában és bemutatásában döntő szerepe volt.

Sokat foglalkozik Debrecen cívis lakóházaival is és azok helyi védelmének elérésében. A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület szakmai elnökségi munkáját nagyban segíti. Ismeretterjesztő előadásokban elemzi az épületek építésztörténeti jelentőségét, a felújítások kivitelezését és a régi épületszerkezeteket konkrét példákon keresztül, műemlékvédelmi szakmérnöki munkáját, az épületek színezését, a régi épületek értelmezését és a helyi védelmét.